HU EN

A SEO-ról

buru-ferenc-pm |
2016-09-19

A kezdetek

 

Közel 9 éve írtam utoljára postot a SEO-ról, az azóta megboldogult Arcus Search (korábban Arcanian Consulting) színeiben, az akkori céges blogra. Azóta sok idő telt el, és ma közel ugyanakkora a homály, hogy mi az a SEO, mennyit ér, és mennyit lehet érte elkérni. Ebben a postban ezekre a kérdésekre fogok válaszolni. Előre szólok, hogy nem fogok senkit sem kímélni. Az írás nagyon hosszú, nagyon száraz, sok helyütt töményen szakmai, de azért ekkora terjedelmű, mert úgy fogom gondosan, és türelemmel elmesélni, hogy a nagymamám is megértse, ha netán erről szeretne olvasni a neten.

Utazzunk most vissza 2002-2004 környékére. A SEO arról szól, hogy ha valaki olyan terméket vagy szolgáltatást keres a Google keresőben, amit Te árulsz vagy szolgáltatsz, akkor ezeknek a felhasználóknak a Te honlapod a találati lista elején jelenik meg (lehetőleg az első helyen). Hogy ez megvalósuljon, annak feltétele, hogy a Google kereső számára szimpatikus legyen a Te weboldalad. Ez egy matematikai alapon vívott kegyetlen háború. Bemutatom a szembenálló feleket (később ki fog derülni, hogy valójában egy oldalon állunk). Az egyik front a Google és az ő algoritmusai (sokak szerint: az ellenség). A másik oldal a SEO-szakember, vagy csak simán a weboldal tulajdonosa. Utóbbit jól ismerjük, ezért inkább nézzük meg picit közelebbről, hogyan is működik a Google keresője.

 

A felhasználói élmény

A Google végignyálazza az egész internetet, a weboldalakat összekötő linkeken keresztül haladva: ezek a crawlerek vagy spiderek (a keresőrobotok), akik “végigszaladnak” a linkeken, és a linkek mögött lévő weboldalak belső linkjein is. Minden linken való áthaladás után megtekintik az oldalt, ahová a linken keresztül érkeztek, és elemzik. Egyetlen fő vezérelv mentén zajlik ez az elemzés, egyetlen egy elv az, amit a SEO során szem előtt kell tartanunk. Ezt pedig a Google úgy hívja, hogy felhasználói élmény. Azért szaladgálnak a spiderek szanaszét az interneten, azért térképezik fel az oldalaidat, meg az aloldalaidat, hogy az elemzés során eldönthessék: ha valaki mondjuk médiaügynökséget vagy SEO-szakembert keres, a Te oldalad pedig egy SEO szolgáltatást árusít, akkor a SEO-szakembert kereső felhasználó, aki a Google keresőjét használja, az minél jobb felhasználó élményben részesüljön, amikor a Te oldalad megjelenik a találati listában, eljut az oldaladra és megoldást talál a keresőben feltett kérdésére.

Más szóval, a Google elemi érdeke, hogy az ő keresőjét használja mindenki, aki csak él és mozog. Ezt pedig úgy érheti el, ha a keresőjébe begépelt kifejezésekre minél pontosabb válaszokat és találatokat ad. Tehát a Google elemi érdeke, hogy ha valaki beírja a keresőbe, hogy “médiaügynökség”, akkor csupa olyan találat legyen ott, akik valóban médiaügynökségek, a honlapjuk pedig kiváló felhasználói élményt biztosít majd annak, aki oda kattint. Mert ekkor a felhasználó jó minőségű választ talált a keresőben az általa feltett kérdésre (vagy begépelt kifejezésre). Ez az elmélet. Értsük meg az összefüggések láncolatát: a felhasználó megoldást keres, a Google erre megoldást szállít, ami a Te weboldalad lesz, amelynek minél jobb felhasználói élményt kell biztosítania a keresőből megérkező számára.

 

A googlebot és az ő listája

Most menjünk vissza oda, hogy a Google keresőrobotjai járják az internetet a linkeken közlekedve, és elemezgetik az oldalakat. Mivel szegény keresőrobot csak egy halom kód, és nem “látja” a weboldalunkat, ezért van neki egy a matematika nyelvén is leírható és jellemezhető listája, amit a weboldalunkat szemlézve pipálgat: ez megvan, az nincs meg, amaz meg csak félig. Ezek a Google kereső algoritmusának kritériumai, ezen a listán kell a Te weboldaladnak minél több pipát szereznie ahhoz, hogy a keresési rangsorban előbbre jusson. Minden kritérium a korábban ismertetett elv mentén került meghatározásra: minél jobb felhasználói élményt kell nyújtania a Google keresőnek, és a benne lévő találatoknak.

Említsük meg ennek okát is. Miért is kell, hogy a Google keresője annyira király legyen. Azért, hogy minél többen használják. Evidens. A Google egy üzleti vállalkozás, a legtöbb bevétele a hirdetésekből jön be. A Google keresőben pedig lehet hirdetni, ez a Google AdWords. Minél többen használják a keresőt, annál több gyártó és szolgáltató fog benne hirdetni, annál több lesz a Google bevétele. Ilyen egyszerű: minél jobb minőségű válaszok/találatok a beírt kérdésekre/kifejezésekre, annál több hirdető, annál több bevétel.

Tehát elkészíted a weboldalad, élesíted, jön a keresőrobot, szétnéz az oldalon, pipálgatja a listáját, majd besorolja az oldaladat a keresőindexbe. A keresőindex egy nagy adatbázis (jegyzék), amiben eltárolja a Google az oldalad tartalmát, besorolását, és amikor egy felhasználó keres a Google keresőjében (beírja a kulcsszót: “médiaügynökség”), akkor valójában a Google indexeiben keres. Bizony. És nem az interneten. Hanem az indexben. Az index azt is tartalmazza, hogy milyen linkről jutott el hozzád a keresőrobot. Az érdekli ilyenkor, hogy mennyire volt releváns a Te oldalad tartalmára az a másik oldal, aki Rád linkelt.

 

A relevancia és a linkek

Tehát ha egy médiával és médiavásárlással foglalkozó site vagy portál linkelt Rád, akkor a relevancia magas lesz. Első körben így próbálja a keresőrobot belőni, hogy miről is szólhat az oldalad. Ezért fontos a linképítés a SEO-ban, hogy ne válogatás nélkül linkeljen Rád boldog-boldogtalan, hanem lehetőség szerint olyan linkek mutassanak az oldaladra, amelyek tartalmilag relevánsak a Te weboldaladra nézve is. Tehát az oldalak közötti relevancia nagyon fontos a link-építés során.

A Google egyik alapítója (Larry Page) úgy vélte: ha tartalmilag releváns oldalak mutatnak Rád, akkor vélhetően a Te oldalad is olyasmivel foglalkozik, mint akik Rád mutattak. És ha sokan mutatnak Rád, akkor neked biztos nagyon király tartalmú oldalad van. Tehát létezik egy relevancia térkép, ami azt mutatja, hogy a linkek honnan hova mutatnak, és ki mekkora spíler, kire mutatnak többen, kire meg csak kevesebben (és milyen minőségűek ezek a linkek). Ezt 1998-ban a Stanfordon a haverjával (Sergey Brinnel) leírta matematikailag, amiből kijött egy mutatószám, ami mutatja az oldal relevancia rangját. Ez volt a Page Rank (Larry Page neve után). Ez egy tízes skálán mért, 10/5 már igen előkelőnek számított, 10/10-es oldal pedig nagyon kevés volt.

Az 5-ös Page Rank-el rendelkező oldal már teljesen “SEO-barát” volt, ez a szint már bőven elég volt a keresőben való első helyezésekre a releváns kulcsszavakra vonatkozólag (még mindig 2002-ben járunk!). Ma már a Page Rank sokat veszített jelentőségéből, de lett helyette más, erről később beszélünk.

Tehát megjött a keresőrobot, ellenőrizte a linkelő oldalt, amin keresztül megérkezett Hozzád, és megállapítja a relevanciát. Ha egy használt tamagocsikat árusító site-ról linkeltek a Te médiaügynökséged céges oldalára, akkor meglehetősen alacsony lesz a relevancia. Ezek a gyengébb minőségű linkek. Ha egy média szakmába vágó portálról mutatnak Rád, akkor az jó minőségű link lesz. Erre építve elég sok linkfarm és link katalógus van szerte a neten, amelyek a hasonló tematikájú oldalakat gyűjtötték össze. Ha felidézzük a startlap oldalait, akkor elég jó képet kapunk arról, hogy ezek hogyan is néznek ki.

Annó ezekre nagy szüksége volt az egyszeri SEO-snak. Eddig a pontig tartott az úgynevezett off-page SEO, vagyis az oldalon kívüli SEO, amikor nem magát az oldalt buzeráljuk keresőbaráttá, hanem azt optimalizáljuk, hogy az oldalunk a kereső indexeiben olyan, minél nagyobb link-hálózat közepén csücsüljön, ami lehetőleg releváns oldalakból áll. Az on-page SEO pedig magával az oldaladdal foglalkozik, annak felépítésével, szerkezetével és tartalmával (meg nagyjából mindenével). Most nézzük meg az on-page SEO-t is egy kicsit közelebbről.

 

Domain, META fejléc, kulcsszavak

Miután ellenőrizte a robot, hogy honnan jött és hova érkezett, elkezdi szemlézni az oldaladat. Elsőként a domain nevet nézi meg. Ha ez mondjuk a neved (kovacs-kati.hu), vagy valami fantázianév (kowax-katherine.hu), amit még a büdös életben nem látott sehol, akkor azt találja majd, hogy az nem túl releváns arra vonatkozólag, amiről szólnia kéne az oldalnak. Honnan állapítja meg, hogy miről is kéne szólni az oldalnak? Egyrészt a rá mutató linkekből már próbálja kitalálni, hogy kb mit kéne neki Nálad találnia. Másrészt az oldal kódjából, azon belül is főként a szöveges tartalomból (még pontosabban az abban lévő kulcsszavakból).

A domain név után megtekinti az oldalad META fejlécének adatait. A META title tartalmazza az oldalad leírását. Ez már szöveges tartalom, ezért azonnal meg kell ismerkednünk a következő fontos fogalommal, ez pedig a kulcsszó.

És sajnos megint meg kell állnunk egy kitérőre, mert azt szeretném, ha összefüggéseiben, alapoktól kezdődően épülne fel a post. Tehát a kulcsszavak. Amik nagyon fontosak. Egy ideális világban az induló vállalkozás, aki szeretne “beszállni az internetbe” (mint Vágási Feri), annak elsőként a vállalkozása számára releváns kulcsszavakat kellene egy szép listába összeszedni. 3-5 nagyon nagyon erősen releváns kulcsszó (lehetőleg a választott domain is ezek egyike legyen, vagy legalább tartalmazza az egyiket! pl. uberkiraly-mediaugynokseg.hu), plusz még 10-15 eléggé releváns kulcsszó, és ennyi kezdésnek elég is. Ha szorgalmas, és gondol a jövőre, akkor kell még mellé 50-100 nagyjából vagy érintőlegesen releváns szó is. Ha csillagos ötösre hajt az online marketing vizsgán, akkor kell még pár tucat hosszú, ritka, de nagyon erősen releváns szó is. Ezek az úgynevezett longtail szavak. Ööö… mik?

Ha már a kulcsszavaknál járunk, vesézzük ki őket rendesen, ismerkedjünk meg gyorsan a fajtáikkal, kettő lesz belőle: a short tail, és a long tail.

A short tail szavak rövidek, tömörek, nagyon relevánsak, de ugyanakkor népszerűek (nagyon sokan keresnek rájuk!), sok rájuk a versenytárs is, öldöklő küzdelem megy a keresőben, hogy a short tail szavakra ki kerüljön előre. Tipikus short tail szó a “mozi”, vagy az “étterem” (vagy az “ingatlan”, meg a “használtautó”, ugye).

A long tail szó viszont specifikusabb, hosszabb, még erősebben releváns, viszont kevesebb rá a keresés, olcsóbb, de kevésbé népszerű. Ilyen szó lehet például a “google partner jelvényes médiaügynökség”. Az alábbi ábrán látható, hogy miképp viszonyulnak egymáshoz a short tail és a long tail szavak.

long-tail-Keyword

 

via seobuzzwebmarketing.com

Most, hogy megismertük a kulcsszavakat, térjünk vissza az oldalunkat elemezgető googlebot-hoz (ez a Google keresőrobotjának a hivatalos neve). Tehát a META title-nek már tartalmaznia illik egy vagy két nagyon releváns kulcsszót is. Ebből fogja tudni a keresőrobot, hogy szerintünk miről kéne szólnia az oldalnak. A META description ugyanez, csak nem 1-2 szóban, hanem már sms terjedelemben (kb. 160 karakter). A META keywords-öt pedig nyugodtan üresen lehet hagyni, már évek óta nem érdekel senkit a tartalma. Régen nagyon fontos volt a META keywords, de annyit trükköztünk vele (akarom mondani: annyira tökéletesre optimalizáltuk a tartalmát), hogy a Google megunta a dolgot, és inkább kivette az értékelő algoritmusból. Ma már teljesen jelentéktelen a keresőrobot szempontjából. Illetve annyiban még hasznos lehet, hogy segítségként saját magunk számára kitölthetjük, hogy tudjuk, szándékaink szerint milyen szavakra optimalizált az adott aloldalunk.

 

Az oldal struktúrája

Robotunk a META fejléc áttekintése után az oldal front-end kódját veszi szemügyre. Szöveges és vizuális tartalmat fog keresni (megintcsak: hogy miről is szól az oldal, a kereső számára mely feltett kérdésekre adhat az oldal jó választ, és kiváló felhasználói élményt). Valamint linkeket is keresni fog, azért, hogy bejárhassa az aloldalakat, azokat is átnézhesse, relevanciájukat vizsgálhassa (ezért nagyon fontos, hogy legyen sitemap, amin keresztül biztonságosan bejárhatja a googlebot az oldalt). És másik site-okra mutató linkeken dolga végeztével továbbhalad.

Itt most elég hosszan és részletesen kellene ismertetnem azt, hogy a Google szerint miképp is épül fel belülről egy keresőbarát website. De szerencsére ezt megteszi helyettem a Google, aminél autentikusabb forrás nem létezik a témában. Lévén a kereső is az övék (amire optimalizálunk), tehát ők vélhetően elég jól tudják, mi is a tuti ezen a téren (ne felejtsük el, a Google-nek üzleti érdeke fűződik hozzá, hogy a találatai jó minőségűek legyenek!).

Ezért most nézzük is meg, mit mond a Google arról, hogyan építs fel egy keresőbarát oldalt.

Ez egy 2011-es Google SEO anyag, kicsit klasszik, de pontosan erre van szükségünk. A 24. oldaltól már nagyon avítt, onnantól már ne olvassuk tovább, mert a mobilos sztorival Melós Pityu óta nagyot fordult a világ. De ettől eltekintve odáig (a 24. oldalig) ez a PDF még mindig az abszolút alapot jelenti.

Itt egy kicsit naprakészebben el lehet olvasni a Google vonatkozó hasznos tanácsait, fussuk át nyugodtan. A linkeket is bejárhatjuk a cikkben, kicsit tenyerestalpas a Google megfogalmazása, de a lényeg érthető (esetleg olvassuk inkább angolul, az nagyon sokat javít a helyzeten).

Most pedig, hogy már elég jól kezdjük érteni az alapokat, nézzük meg mit is mond a Google azokról a SEO szakértőkről, akik próbálják internet-szerte átverni és csőbe húzni a gyanútlan weboldal tulajdonost, mindenféle hangzatos baromsággal (pl garantált helyezések a keresőkben). Íme.

Jegyezzük meg erősen kegyetlenül, írjuk fel egy papírra és ragasszuk ki jól látható helyre: a SEO-ra nincs garancia. NINCS. Ebből adódóan SEO referenciát is nehéz mutogatni, mert az eredmények bizonytalansága okán semmilyen referencia sem lehet teljesen hiteles. Ha 6 hónapja egy SEO szakember egy site-ot felhozott az első 10 találat közé 3-4 (a site szempontjából releváns) kulcsszóra, az simán lehet, hogy 2 hónap múlva már a süllyesztőben lesz. Az már egy fokkal értelmesebb, ha azt állítja valaki, hogy az általa SEO-zott oldal 3 éve stabilan a top10 találatok között van a releváns szavakra. Ez már egy szép teljesítmény, de ettől még jöhet holnap egy olyan Google algoritmus frissítés, ami hazavágja az egészet. Hiába volt meggyőző a referencia.

Ezért a hiperszuper SEO guruk helyett foglalkozzunk inkább azzal, hogy mit mond nekünk a Google arról (és miképp segít nekünk abban), hogy a keresőjében előre kerüljünk. Mert bizony elég világosan elmondja, hogy mi is a teendő. Haladjunk is tovább.

 

Felhasználó élmény, még mindig

A következő fontos dolog, amit nagyon szeret a Google (és a látogató is!), ha gyorsan töltődik be az oldalunk. Ez ugye (remélem már kórusban mondjátok) a felhasználói élmény javítása miatt fontos. A lélektani határ 5 másodperc, ennél többet a felhasználó nem bír ki türelemmel egy új oldal betöltésekor. Remek eszköze van a Google-nek az oldal sebességének mérésére, ez pedig itten van.

Ki is írja szépen, amivel gondja van, ezt a listát érdemes végigcsinálni, ha van rá mód. Valószínűleg mindig fog találni valami apró hülyeséget, amibe beleköthet, hiába optimalizáljuk rommá az oldalt, de nem is törekszünk a tökéletesre (legfeljebb lelkiismeretes SEO szakértőként, ha megfizetnek érte). Felül a lista tetején vannak a fülek, amivel válthatunk a mobil és a desktop jelentés között, ma már mind a két platformra überfontos optimalizálni. Sőt, mobilra még fontosabb, mert ott jellemzően szűkebb a sávszélesség (lassabb a net).

Lassan kezd kirajzolódni a fejünkben egy elég korrekt kép arról, hogy valójában ez a SEO nem is olyan nagy humbug. Tulajdonképpen csak azt kéri a Google, hogy a weboldal szóljon arról, amiről állítjuk, hogy tényleg arról szól. Legyen könnyen bejárható, navigálható. Legyen rajta szép releváns szöveges tartalom. Az oldal töltődjön be gyorsan (ne szívassa a látogatót), és jelenjen meg szépen mobilon is. Kb ennyi. Hát… majdnem. Most már elég alap tudásunk van hozzá, hogy címszavakban haladhassunk tovább.

 

A(z egyik leg)nagy(obb) király, a tartalom

Hogy is volt az a mondat… A website szóljon valóban arról, amiről állítjuk, hogy tényleg szól? Hö? Ezzel a borzalmasan béna mondattal próbáltam meg felvezetni a következő szörnyen fontos fogalmat, ez pedig a folyamatosan megújuló releváns szöveges tartalom. Ez pedig azért fontos, mert (már megint) a felhasználói élmény akkor lesz tökéletes, ha a látogató friss, ropogós és minden ízében releváns tartalmat talál a problémájára vonatkozólag az oldaladon. Ez nagyon régen kissé összefonódott a web2 fogalmával, ma már simán csak content is the king.

Nosztalgia röviden: a web1 volt az, amikor a weboldalakat még mindenki csak olvasta, a web2 meg az, amikor már voltak blogok meg fórumok is, tehát a felhasználó is csinálhatta a kontentot. A web3 pedig a “szemantikus web”, ami eléggé elvont fogalom, de megpróbálom. A szemantikus web kifejezést ’99-ben találta ki a W3C akkori főnöke, és akkor még csak egy elképzelés volt a jövőre vonatkozóan. Röviden annyi volt a jövőképe, hogy később az interneten elérhető minden adat elemezhetővé és analizálhatóvá válik (többek között meta adatok és fejlett algoritmusok segítségével). Az analízisekből pedig következtetéseket lehet levonni, amelyek alapján pedig döntéseket lehet meghozni. És mindez akár automatizálható is. És itt kell abbahagynunk ezt a vonalat, mert erről könyveket lehetne írni.

Vissza a SEO-hoz, azon belül is pedig a weboldalunkon lévő szöveges tartalom fontos jellemzőihez.

Nézzük meg újra a két fontos jelzőt a tartalom fogalma mellett: megújuló és releváns. A második (a relevancia) egyszerű eset: a tartalom szóljon arról (vagy kapcsolódjon ahhoz), amiről szól az oldal. De miért kell megújuló tartalom? Ehhez megint meg kell néznünk a googlebot viselkedését. Alapesetben amikor a googlebot megtalálja az oldalunkat, akkor indexelést követően “néha visszanéz” (pár naponta vagy pár hetente), vagyis újra indexeli az oldalt, hátha frissült vagy változott valami. Ha újraindexeléskor új tartalmat talál, akkor legközelebb már gyakrabban jön majd vissza indexelni, hátha megint talál új tartalmat. A gyakori tartalomfrissülést pedig pozitívumként értékeli, lévén a felhasználói élmény biztosan jobb, ha a látogató naprakész friss tartalmat talál az oldalon.

Pár szót még a tartalomgyártásról: ez egy méltatlanul alulbecsült tevékenység az online szakmában (elég arra gondolni, amikor egy egyetemista gyakornokot bíznak meg a cég Facebook oldalára írandó napi postok elkészítésével). Pedig a releváns szöveges tartalom hihetetlen értéket képvisel az online bizniszben. Ugyanis ezt a tartalmat fogyasztja a látogató, aki pedig számunkra mindennél fontosabb (mert ő hozza a pénzt).

 

Facebook (hát persze, itt sem lehet megkerülni), és a Google Plus (az meg mi?)

A következő fontos tényező, hogy az oldalunk mennyire van bedrótozva a social networkökbe. Ez az elmúlt évek algoritmus frissítései során egyre nagyobb hangsúlyt kapott, és itt volt is a Google-nek egy vitatható húzása: eszerint a saját közösségi hálójának (a Google Plus-nak) a “lájkjait” (vagyis a +1-eit) nagyobb súllyal vette figyelembe, mint a Facebookos like-okat:

seo-ranking-factors-2014

via searchmetrics.com

Ezzel ugye egyértelműen arra próbálta rávenni a népeket, hogy a keresőben való jó helyezés érdekében lesz szíves mindenki preferálni a Google Plust. Ami egyébként érthető húzás (nyilván a saját termékét próbálja előtérbe helyezni), de mégis kissé vicces, mert a Google Plust sokkal kevesebben használják, mint a Facebookot (hogy finoman fogalmazzunk). A fenti ábrán egyébként a 2014-es állapotok látszódnak, érdemes áttekinteni az eddig a cikkben olvasottak alapján is, hogy minek mekkora súlya van a rangsoroláskor.

Tehát ott tartottunk, hogy a +1-ek és a like-ok száma is befolyásolja a keresőben való helyezésünket. Minél több van ezekből, annál jobb nekünk. A Like egyébként az egyik legrosszabb metrika, ami csak létezik az interneten, abszolúte nem jelent az égvilágon semmit, és ezt nem én mondom, hanem Avinash Kaushik (keress rá nyugodtan, hogy Ő kicsoda).

 

És persze mindez legyen szép a telefonodon is

Az utolsó fontos dolog SEO szempontból, ami ebben a postban említésre kerül, az a mobil (okostelefon + tablet) eszközökkel való minél magasabb fokú kompatibilitás.

2015 áprilisában lezajlott a mobilegeddon nevű esemény (sokkal nagyobb füsttel, mint lánggal). Ez arról szólt, hogy a Google ezentúl hátrébb sorolja majd azokat az oldalakat a találati listáiban, amelyek nem rendelkeznek a “Mobile friendly” megjelöléssel. Ezt akkor kapta meg a website, ha a Google előírásait teljesítve mobil-barát volt. Kaptunk hozzá eszközt is, meg segítséget is. A post publikálásakor 2016 szeptember van, és a Google most veszi le a találati listából a “Mobile friendly” megjelölést, lévén mindenki megértette mostanra a dolog fontosságát, és gyakorlatilag a találatok döntő többsége mostanra mobilbarát lett. Kiemelten fontos tehát, hogy induló weboldalunk is mobilbarát legyen!

 

Ennyi

Eddigre mindenki számára világos szerintem, hogy a SEO-zás nem egyszeri, egy alkalommal elvégzendő feladat, hanem egy folyamatos gondoskodás az oldalról. Amihez nagyon erősen szükséges a megrendelő együttműködése, és egy idő után a szakértelme is. Online világban teljesen laikus ügyfelet először némileg ki kell képezni a dologra, hogy utána hatékonyan tudjunk neki segíteni a weboldala keresőbaráttá varázslásában (ez mind KKV szintre igaz főleg, a multik site-jainak SEO-zása meghaladja jelen írás kereteit).

Továbbá a SEO tevékenység eredménye sok esetben csak hónapok múlva várható, ezt szintén érdemes észben tartani.

Huhh, elfáradtatok? Én igen 🙂 Nagyon röviden ennyit érdemes tudni a SEO alapjairól, mindenkitől elnézést kérek, akit meggyötört az iromány. Szét lehetett volna szedni a postot több részre, de én azt szerettem volna, hogy egy link alatt egy helyen meglegyen minden infó, ha szükségetek lenne rá. Köszönöm, hogy velem voltatok végig! 🙂